Az emberiség már az olajkutak megjelenése előtt is használt bioüzemanyagokat. Nikolaus Otto, az Otto-motor feltalálója etanollal hajtotta meg járműveit, Rudolf Diesel pedig mogyoróolajat használt. Mégis, a bioüzemanyagok helyett a benzin, a dízel és a kerozin vált elterjedtté. De miért nem vált általánossá a „zöld üzemanyagok” használata?
Nézzük meg pontosan, mit hívunk bioüzemanyagnak
A bioüzemanyag olyan üzemanyag, amit növényekből vagy állati anyagokból készítenek. Lehet szilárd, folyékony vagy gáznemű formájú. Például a bioetanol, a biodízel és a biogáz mind ilyenek. Mivel természetes anyagokból készülnek, segítenek abban, hogy kevesebb kőolajat és más, nem megújuló energiaforrást, ásványkincset használjunk fel.
A bioüzemanyagok előnyei
A bioüzemanyagok legnagyobb előnye, hogy megújuló forrásból származnak. Ellentétben a fosszilis energiahordozókkal, előállításuk nem igényel bányászatot, és gyakorlatilag bárhol, akár helyben is termelhetők. Ez csökkenti a globális olajpiac függőségét, és hozzájárul a helyi gazdaságok erősödéséhez. Emellett a bioüzemanyagok előállítása és felhasználása mérsékli a környezeti károkat, például a tengeri olajszennyezéseket.
Hátránya, hogy a gyártása nem bio
Némelyik gyártási folyamat során több üvegházhatású gáz keletkezik, mint a hagyományos fosszilis üzemanyagok előállításakor. Ezek a gázok, mint például a szén-dioxid, hozzájárulnak a globális felmelegedéshez és a klímaváltozáshoz, ami hosszú távon káros hatással van a környezetre. Tehát, bár a bioüzemanyagok megújuló forrásból készülnek, előállításuk nem mindig környezetbarátabb, mint a fosszilis üzemanyagoké.
Az, hogy egyes bioüzemanyagok gyártása több üvegházhatású gázt eredményezhet, azért nagyon nagy gond, mert ezek a gázok, például a szén-dioxid, csapdába ejtik a Föld légkörében a hőt, ami fokozza a globális felmelegedést. A felmelegedés pedig számos káros következménnyel jár: olvadnak a sarki jégsapok, nő a tengerszint, szélsőségesebb időjárási viszonyok alakulnak ki (például heves viharok, aszályok), és sok élőhely elpusztul. Mindez hosszú távon nemcsak a környezetet, de az emberek életkörülményeit is veszélyezteti.
kép forrása Pexels
A hatása épp az ellenkező lehet
Tehát, ha egy bioüzemanyag több üvegházhatású gázt bocsát ki, mint a fosszilis üzemanyagok, akkor annak használata épp az ellenkező hatást váltja ki, mint amit a környezetvédelem szempontjából várnánk. Ezért van szükség fenntarthatóbb gyártási módszerek fejlesztésére.
A termőföld legértékesebb részét használják érte
A bioüzemanyagok előállításához gyakran használnak nagy mennyiségben egyetlen fajta növényt, például repcét vagy cukornádat. Ezt hívják monokultúrás termesztésnek, mert egyetlen növényt termesztenek nagy területen.
A bioüzemanyag több okból is problémát jelent a mezőgazdaságban
Először is, ezek a növények elfoglalják azokat a földterületeket, amelyeket egyébként élelmiszer-termesztésre használnának. Így kevesebb hely marad az élelmiszertermelésre, ami növeli az élelmiszerárakat és élelmiszerhiányt okozhat. Ez különösen a szegényebb országokat érintheti súlyosan, ahol az embereknek amúgy is nehéz hozzájutni a megfelelő mennyiségű élelmiszerhez.
Másodszor, a monokultúrás mezőgazdaság kimeríti a talajt és csökkenti a biodiverzitást, vagyis a növény- és állatfajok sokféleségét. Mivel mindig ugyanazt a növényt termesztik, több műtrágyát és vegyszert kell használni, hogy a talaj megfelelő tápanyagtartalmú maradjon, és a növények egészségesen növekedjenek.
Negyedik generációs bioüzemanyagok
A legújabb fejlesztések között találjuk a 4. generációs bioüzemanyagokat, amelyek már képesek karbonsemlegesen működni, és előállításuk során nem szükséges biomasszát felhasználni.
A 4. generációs bioüzemanyagok olyan új technológiákat takarnak, amelyek fejlettebbek, mint a korábbi bioüzemanyagok. Ezek a bioüzemanyagok nem hagyományos növényi vagy állati biomasszából készülnek, hanem olyan innovatív módszerekkel, amelyek minimalizálják a környezetre gyakorolt hatást. Itt van néhány példa arra, hogy mik ezek és hogyan működnek:
- Szén-dioxid újrahasznosítása: Az egyik módszer az, hogy a légkörből vagy ipari kibocsátásokból begyűjtik a szén-dioxidot, majd ezt használják fel bioüzemanyag előállítására. Így csökkentik a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségét, és a folyamat során keletkezett üzemanyag használata során nem növekszik a nettó szén-dioxid-kibocsátás.
- Algák : A korábbi generációkhoz képest a 4. generációs bioüzemanyagok előállítása során speciális algákat is használhatnak, amelyek szén-dioxidot szívnak fel a légkörből. Az algák gyorsan növekednek, és nem igényelnek nagy földterületeket, így kevésbé terhelik a mezőgazdaságot.
- Mesterséges fotoszintézis: Ez egy olyan technológia, amely a természetes fotoszintézis folyamatát utánozza. Olyan gépeket hoznak létre, amelyek napfényt és szén-dioxidot használnak fel üzemanyagok előállítására, így nem szükséges növényeket termeszteni az alapanyaghoz.
Fenntarthatóság és jövő a bioüzemanyagok
A bioüzemanyagok tehát nagyban hozzájárulhatnak egy fenntarthatóbb jövőhöz, különösen, ha a technológiai fejlődés révén sikerül csökkenteni a környezeti terheket. Segíthetnek csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, hiszen a fosszilis energiahordozók készletei folyamatosan fogynak.
A bioüzemanyag használatánál van-e jobb alternatíva?
A bioüzemanyagok használata fontos lépés a fosszilis üzemanyagoktól való függőség csökkentésében és a karbonlábnyom mérséklésében, de nem feltétlenül a legjobb megoldás hosszú távon. Vannak olyan alternatív energiaforrások, amelyek jobb választásnak bizonyulhatnak különböző szempontok alapján:
- Napenergia és szélenergia: Ezek a megújuló energiaforrások szinte végtelen mennyiségben állnak rendelkezésre, és a telepítésük egyre olcsóbb. Ugyanakkor az egyik legnagyobb kihívásuk a szakaszosság és a megtermelt energia tárolása.
- Hidrogén alapú energia: A hidrogén egy ígéretes alternatíva, mivel égése során nem bocsát ki káros anyagokat, csak vizet. Az úgynevezett „zöld hidrogén” különösen vonzó, mert megújuló energiaforrásokból, például nap- vagy szélenergiával állítható elő, és nincs szén-dioxid kibocsátása a folyamat során.
- Elektromos járművek (EV): Az elektromos autók, amelyek a megújuló forrásokból származó energiát használják, egyre elterjedtebbek, és kiváló alternatívát jelentenek a bioüzemanyaggal működő, ám belsőégésű motort használó autókkal szemben.
Összegzés
A bioüzemanyagok nem csodaszerek, de fontos lépést jelenthetnek a fenntartható fejlődés felé. A jövő a technológia fejlődésében és a fenntartható termelésben rejlik, ahol a bioüzemanyagok szerepe egyre jelentősebbé válhat. A megfelelő politikai és társadalmi támogatással ezek az üzemanyagok segíthetnek egy tisztább, zöldebb jövő felé vezető úton.