A légkondicionálók többféleképpen hatnak a környezetre. Mint minden készüléknek, ennek is vannak negatív hatásai az életciklusuk során, a gyártástól az üzemeltetésen át az ártalmatlanításig.

Ezek közé tartoznak például a felhasznált nyersanyagok (főként fém és műanyag) hatása, a működés során kibocsátott szén-dioxid és más üvegházhatású gázok hatása, a készülék ártalmatlanításakor felmerülő problémák, valamint a készülékből keletkező hulladék kezelése.

A légkondicionálókkal kapcsolatos legnagyobb környezetvédelmi aggály azonban az, hogy a szén-dioxid és az üvegházhatású gázok kibocsátása révén hozzájárulnak a globális felmelegedéshez és az éghajlatváltozáshoz. Amennyiben érdekel a környezettudatos klímaszerelés, látogass el az építkezzünkmagazin.hu weboldalra.

Légkondicionálók és a szén-dioxid-kibocsátás

Az Egyesült Államok Energiainformációs Hivatalának 2021-es éves energetikai kilátásai szerint az USA 2020-ban mintegy 392 milliárd kilowattóra (kWh) villamos energiát használt fel beltéri hűtésre. Ez az ország teljes energiafogyasztásának mintegy 10%-át, a lakossági energiafogyasztás 16%-át teszi ki 2020-ban.

A beltéri hűtésre használt villamos energia nagy részét fosszilis tüzelőanyagok elégetésével állítják elő, ami szén-dioxidot bocsát a légkörbe, és nagymértékben elősegíti a globális felmelegedést.

A villamosenergia-felhasználás és a CO2-kibocsátás mellett a légkondicionáló berendezések fluorkarbonoknak nevezett hűtőközegeket (hűtőfolyadékokat) használnak, amelyek erős üvegházhatású gázok. Szerencsére többféle módon is csökkentheti a klímaberendezés szén-dioxid-kibocsátását.

Légkondicionálók és a fluorkarbon-kibocsátás

A fluorozott szénhidrogének mesterséges üvegházhatású gázok, és a légkörbe kerülve ezerszer károsabbak lehetnek, mint a szén-dioxid.

A múltban a legtöbb légkondicionáló berendezés klórozott-fluorozott szénhidrogéneket (CFC-ket) használt, amelyek súlyos hatással voltak a Föld ózonrétegére, és a CFC-gyártás az Egyesült Államokban 1995-ben megszűnt.

Az 1995-től gyártott légkondicionálók többsége halogénezett fluorozott-klórozott szénhidrogéneket (HCFC-k) használ, amelyek kevésbé károsak. A HCFC-ket is fokozatosan kivonják a forgalomból, a gyártás és az import nagy részét 2020-ig leállítják, a cél pedig a teljes kivonás 2030-ig.

Ennek ellenére a HCFC-k még sokáig rendelkezésre állnak majd, mivel a régi berendezésekből visszanyerik őket, és a még működő berendezésekben újra felhasználják.

A HCFC-k kivonásával párhuzamosan a klórt nem tartalmazó és a környezetet kevésbé veszélyeztető fluorozott szénhidrogénekkel (HFC-k) fogják felváltani őket. Azonban még mindig magas a globális felmelegedési potenciáljuk (GWP), és nem jelentenek ideális megoldást.

A HFC-k éghajlatbarát alternatívái közé tartozik az ammónia, amely természetes hűtőközeg, és nem járul hozzá az ózonréteg csökkenéséhez és a globális felmelegedéshez.

Jelenleg a HFC-k a légkondicionálókban leggyakrabban használt hűtőközegek, és ha hatékonyan kezelik őket, lényegesen kevésbé károsak, mint az előttük lévő fluorkarbonok.

Az olyan alternatívák, mint az ammónia azonban egyre népszerűbbek és szélesebb körben használatosak. Remélhetőleg a jövőben teljesen el tudunk majd távolodni a mesterséges hűtőközegektől.